The Circuit Design Blog

The rest of this blog is in Hungarian language.

You can find the English version here:

Creating and simulating an RLC resonator circuit using TINA

Ebben az oktatóvideóban egy RLC rezgőkör létrehozását és szimulációját mutatjuk be a TINA program segítségével.

Az TINACloud  oktatóvideóhoz hasonlóan itt is először létrehozzuk az RLC áramkört, ezt követően beállítjuk a szükséges alkatrész paramétereket, majd teszteljük az áramkört.

Az Ellenállás (R1) értékét 200 Ω-ra  állítjuk be, a Kondenzátort (C1) 1nF-ra.

A továbbiakban többféle módon is teszteljük az RLC áramkört, melyek a következők:

1. Tranziens analízis
2. Szimbolikus analízis
3. AC analízis

A TINA programban a szimulációs eredmények (diagramok) beilleszthetőek a szerkesztési felületre, így az áramköri rajz és az áramkör analízis eredményei együtt tárolhatók.

Az oktatóvideóban többek között azt is bemutatjuk, hogy hogyan lehet a diagramokat, képleteket hozzáadni a kapcsolási rajzhoz.

Szó lesz arról is, hogy hogyan lehet a TINA programban a szimbolikus analízis során generált képleteket testreszabni, illetve címet is adunk az áramköri file-nak.

Videónk a következő linkre kattintva érhető el: RLC rezgőkör.

Az alábbi weboldalakon érhet el minket:

www.tina.com

www.tinacloud.com

Youtube elérhetőségünk: https://www.youtube.com/user/TinaDesignSuite

The rest of this blog is in Hungarian language. You can find the English version here

1. Félösszeadó kapcsolási rajzának létrehozása

Az alábbiakban egy félösszeadó áramkör létrehozását és szimulációját mutatjuk be a TINA program segítségével.

Ez az oktatóvideó mind az Európában használatos IEC mind pedig az amerikai ANSI szimbólumokkal is elkészült, melyek az alábbi linkekre kattintva érhetők el:

Oktatóvideó: IEC

Oktatóvideó: ANSI

Megjegyezzük hogy logikai komponensekre az amerikai ANSI szimbólumokat Európában és Magyarországon is sokan kedvelik.

Természetesen a TINA és TINACloud programokban bármikor átválthatunk a két szimbólumkészlet bármelyikére.

Először létrehozzuk a félösszeadó kapcsolási rajzát. A Sum (összeg) előállításához KIZÁRÓ-VAGY kaput, míg az Carry (átvitel) előállításához ÉS kaput használunk. Bemeneteket High-Low alternatív kapcsolók segítségével állítjuk elő.

2. Félösszeadó áramkör tesztelése DIG Interaktív gomb segítségével

Miután létrehozzuk a Félösszeadó kapcsolási rajzát, teszteljük áramkörünket a DIG Interaktív Digitális gomb megnyomásával.

Abban az esetben, ha a programban más interaktív mód lenne beállítva, akkor kattintsunk az Interaktív menüpontra, és a legördülő listából válasszuk ki a Digitális opciót.

Az interaktív módot úgy is kiválaszthatjuk, ha a  DIG interaktív ikon mellett található kis nyílra kattintunk, majd a  legördülő listából választjuk ki a Digitális opciót.

3. Alternatív kapcsolók helyettesítése egy-egy digitális jelgenerátorral

Ezt követően töröljük mindkét alternatív kapcsolót, és egy-egy digitális jelgenerátorral helyettesítjük azokat.

Az összes jelkombináció generálásához 1s időtartamon beállítjuk először a PS1 Digitális Jelgenerátor értékét magas (H) logikai szintre 0.2s és 0.6s között, majd a PS2 Digitális Jelgenerátor értékét 0.4s és 0.8s közötti magas logikai szintre.

Ezek után hozzáadunk még az áramkörünk Bemenetéhez két Kimenetet, hogy a szimulációs eredményeket bemutató diagramunkon a bemeneti jelek is láthatóvá váljanak.

4. Újonnan hozzáadott Kimenetek átnevezése, és sorrendiség meghatározása a diagramban

Átnevezzük az újonnan hozzáadott kimeneteket A-ra és B-re. Még
mielőtt lefuttatnánk a diagramot, meghatározzuk a sorrendiséget.

Ehhez A-t átnevezzük. A:1-re, a B kimenetet B:2-re és a Sum-ot Sum:3-ra.

Ezekkel a beállításokkal tehát meghatározhatjuk a jelek sorrendjét a diagramon A lesz legfelül, ezt követi B, Sum és Carry.

5. Az áramkör tesztelése Digitális Analízis segítségével

Oktatóvideónk végén teszteljük áramkörünket Digitális Analízis segítségével.

A kapott diagramban minden jel külön és a megadott sorrenben szerepel.

Nézze meg videóinkat, melyek az alábbi linkekre kattintva érhetők el.
IEC
ANSI 

A következő weboldalakon érhet el minket:

www.tina.com

www.tinacloud.com

Youtube elérhetőségünk: https://www.youtube.com/user/TinaDesignSuite

The rest of this blog is in Hungarian language.

You can find the English version here:

Creating and simulating an RLC resonator circuit using TINACloud

Ebben az oktatóvideóban egy RLC rezgőkör létrehozását és szimulációját mutatjuk be a TINACloud program segítségével. A vizsgált soros RLC rezgőkör egy sorba kapcsolt ellenállásból (R), Tekercsből (L) és egy kondenzátorból (C) álló elektromos áramkör.

Először bemutatjuk az áramkör létrehozásának lépéseit, majd megmutatjuk, hogy hogyan lehet az egyes alkatrészek paramétereit, értékeit beállítani.

Ezt követően pedig teszteljük az áramkörünket Tranziens analízissel.

Tranziens analízis végrehajtása -mint a legtöbb áramkörszimulátor programban- közelítő numerikus módszerek segítségével történik.

A TINACloud programban ún. Szimbolikus analízisre is van lehetőség, amely képlet formájú, pontos, analitikus formulák segítségével adja meg az eredményt. Fontos azonban tudnunk, hogy ez csak lineáris áramkörök esetén lehetséges.

A számítások pontosságának növelését többféle módon is el lehet érni. Mi most az egyik, legegyszerűbb módját választjuk ennek, ami a következő.

A TINACloudban, az offline TINA-hoz hasonlóan, a szimulációs eredmények (diagramok) beilleszthetőek a szerkesztési felületre, így az áramköri rajz és az áramkör analízis eredményei együtt tárolhatók.

Bemutatjuk hogyan lehet elhelyezni a tranziens időfüggvény diagramot a szerkesztési felületen a kapcsolási rajz mellett.

Az áramkör vizsgálatát AC Analízissel folytatjuk

Ehhez az Analízis menüpontra kattintunk, kiválasztjuk az AC Analízist, majd az AC Transzfer Karakterisztikát

Az „AC Transzfer Analízis futtatása” dialógusablakban a Pontok száma mezőbe 500-at írunk, hogy részletesebb, pontosabb diagramot kapjunk.

A program 5 diagramot generál, amelyek a diagram ablak alján található fülekre kattintva jeleníthetők meg. A generált diagramok: Amplitúdó-, Fázis-, Nyquist-, Csoportfuttatási Idő (Group Delay)- és Bode-diagramok. 

Ezt követően az AC Bode diagramot is hozzáadjuk a kapcsolási rajzhoz.

Végül a Szimbolikus Analízis segítségével létrehozzuk  az AC Transzfer Karakterisztikát leíró képletet és elhelyezzük a kapcsolási rajzon.

Befejezésül a Szöveg ikon segítségével hozzáadjuk a  Soros RLC rezgőkör címet  az áramköri rajzhoz.

Nézze meg videónkat, mely ide kattintva érhető el.

A következő weboldalakon érhet el minket:

www.tina.com

www.tinacloud.com

Youtube elérhetőségünk: https://www.youtube.com/user/TinaDesignSuite

The rest of this blog is in Hungarian language. 

You can find the English version here: Creating a fourth order active filter circuit using TINACloud

Ebben az oktatóvideóban bemutatjuk egy negyedrendű aktív szűrő létrehozását és szimulációját a TINACloud programban. Az áramkörben aktív eszközként az OPA364 műveleti erősítő Spice modelljét használjuk.

Először létrehozzuk a szűrő első fokazatát, beállítjuk az alkatrészek értékeit, majd a Másol, illetve Beilleszt gombokra kattintva létrehozzuk a szűrű második fokozatát. A két blokkot vezetékekkel összekötve létre is jön a negyedrendű szűrő áramkör.

Ezt követően következik az áramkör tesztelése AC analízis segítségével.

A szimuláció során a program öt diagramot generál, ezek a következők: Amplitúdó-, Fázis-, Nyquist-, Csoportfuttatási Idő (Group delay)- és Bode-diagramok.

A TINACloud programban (csakúgy, mint az offline verzióban) a szimulációs eredmények (diagramok) beilleszthetőek a kapcsolási rajz mellé, így az áramköri rajz és az áramkör analízis eredményei együtt tárolhatók.

A videóban az AC Bode diagram beillesztését mutatjuk be részletesen.

Ha további információra van szüksége látogasson el weboldalunkra vagy keresse fel youtube csatornánkat!

A következő weboldalakon érhet el minket:

www.tina.com

www.tinacloud.com

Youtube elérhetőségünk: https://www.youtube.com/user/TinaDesignSuite